Emlékszem arra a 17 éves kislányra, aki a sárga buszon ingázott fáradhatatlanul, mindennap Dabasról a fővárosba, a Barátok közt stúdiójába forgatni. Te is emlékszel?
Szabó Erika: Persze! Állandóan álmos voltam, alig maradt időm aludni. Változtam azóta, ami teljesen normális, de azért megismerném az akkori önmagam. Egy évig, 18 éves koromig otthon laktam, de akkor felvettek a főiskolára, ami miatt kézenfekvőnek tűnt, hogy felköltözzek. Ezzel megspóroltam a napi négyórás utazást. Egyébként simán maradtam volna Dabason.
Évek múlva egy fotózás alkalmával közölted, nem vagy hajlandó feldobni a lábad a kanapéra, nem ülsz így, nem ülsz úgy...
Nem tudom. Nekem is korszakaim voltak. Néha sokkal nyitottabb voltam, de volt amikor szerettem elzárkózni. Élethelyzettől függött.
Most milyen korszakodban vagy?
Abszolút kiegyensúlyozott. A magánéletem nem osztom meg úgy, ahogy régen, így jobb. Amúgy teljesen normális életet élek, nem is hiszem, hogy másként kéne. Jó családi háttér, jó párkapcsolat, és ez sokat segít.
Meglepett a döntés, hogy kiírnak a sorozatból?
Egyáltalán nem. Számítani lehetett rá. Ha valaki ilyen helyen dolgozik, tudja, hogy folyamatosan változik az egész. Pontosan olyan, mint egy színdarab, egy ideig megy, aztán leveszik a műsorról.
Engem akkor is meglepett! Tilda valahogy mindig is ott volt, most férjhez kellene mennie újra, gyereket szülnie, ilyesmi.
Nem lenne túl izgalmas a sorozat, ha a jó kislány Tilda egyszerűen férjhez menne és boldogan élne. A nézők a meglepetést, az izgalmakat, a konfliktust szeretik. Ezért is jobbak a gonosz, intrikus szerepek. De azért ez a karakter már sok mindent végigcsinált, házasságot, válást, most pedig pihenni megy.
Azt sem tudom elképzelni, hogy Tilda nem tér vissza látogatóba Magdi anyushoz.
Nem tudom, ez nekem is rejtély. Bármi megtörténhet, még az is, hogy újra megjelenik a Mátyás király téren.
Most komolyan! Sírtál aznap este, amikor megtudtad, hogy vége?
Nem! Egészen őszintén, nem! Nem rázott meg a dolog, hiszen 23 évesen olyan helyzetben vagyok, amikor ez nem tragédia. A velem egykorúak is most kezdik az életüket. Egy korszak véget ért, egy időszak lezárult, de nem az életem.
Ki és mi fog hiányozni a legjobban?
Sok időt töltöttünk együtt, de ahogy Bruckmann Balázs példája mutatja, ezek a kapcsolatok nem szakadnak meg. Mostantól a szabadidőnkből szakítunk egymásra, nem munka közben találkozunk. Nyilván nem szerelnek egy vaskaput a stúdióra, meglátogathatom őket, ha szeretném. De az biztos, az utolsó forgatási nap nehéz lesz.
Több szabadidőd lesz.
Kevesebb lesz. Három színházban, öt darabban játszom, és tárgyalok három másikról. Az elmúlt egy évben a dabasi rádiónál dolgoztam háttérmunkatársként. Megtanultam vágni, szerkeszteni. Izgalmas év lesz, idén diplomázom, szakdolgozatot írok, államvizsgázom.
Közgazdász leszel?
Azt nem tudom. 14 éves korom óta vannak fellépéseim, tévézem. A diákmunkáim is ilyenek voltak. Valószínűleg nem kerülök ennyire távol, ha mégis, hát legyen, de nem hiszem. Szeretnék színházban játszani, nagyjátékfilmet forgatni. Nyitott vagyok mindenre, szívesen megtanulok bármit.
Jelentkeznél a Színház, és Filmművészeti Egyetemre is?
Ahhoz már picit öreg vagyok, kinőttem belőle.
Érzékeny ember vagy, megvisel majd a váltás. Számíthatsz hátországként a párodra?
Persze, abszolút. Ilyen szempontból szerencsés vagyok, mind a szüleim, mind a párom biztonságot nyújtanak.
Híresen fontos számodra a család. Mit szóltak ahhoz, hogy tíz évvel idősebb a párod?
Ez nem nagyon téma otthon. Általában igyekeznek szeretni azt, akit választok. Ha nem szeretnék, az nem a korkülönbség miatt lenne. Az embert szokták nézni. Egyébként a barátaim is harminc körüliek, vagy kicsit idősebbek.
Izgalmas kapcsolat lehet, egy színésznő és egy író...
Izgalmas, bár nem bulvár szempontból, hiszen nincsenek nagy drámák, boldogan élünk, ami unalmasnak tűnhet.
Milyenek a hétköznapjaitok, ki főz?
Senki! Tényleg nem. Olyan időpontban érünk haza, amikor már senki sem főz. Próbáltam hetente egyszer, de letiltottak róla.
Olyan rosszul ment?
Nem! Azért, mert konfliktusforrás volt. Főzöl, a párod nem ér haza időben, szóvá teszed... Akkor inkább nem. Persze, ha lesz gyerekem, annak fogok főzni. Majd összeszedem magam. A párom nem igényli. Ezen lehet, hogy el kellene gondolkodnom. Karácsonykor mindig csinálok húslevest, az nagyon finom. Egész évben ennyit, pedig szeretek főzni.
Hogyhogy olyan későn értek haza?
Mindketten dolgozunk. Ha a színházzal vidéken lépünk fel, van, hogy hajnali kettőre érek haza. A párom író, ő éjszaka dolgozik. Kicsit furán élünk. Hál' istennek működik, egyelőre.
Hogyan tovább?
Remélem, sok minden történik majd velem, ettől nagyon izgalmas ez az időszak. Ki kell találnom magam. Mi fontos nekem, mi nem. Ilyen szempontból nagyon izgalmas. Nem szoktam félni a változástól. Ha valami változik, az magában hordja valami jó dolog lehetőségét. Igyekszem türelmes lenni. Ha valamit meg kell kapni az élettől, azt úgyis meg fogom kapni.
Milyennek látod magad öt év múlva?
Még nem látom magam, mivel több út is áll előttem, és jól kell választani. De öt év múlva már szeretnék anyuka lenni. Ilyen irányú ambícióim is vannak, de pontosan nem tudom. És nem is biztos, hogy akarom.
Mit?
Megmondani! (önfeledten kacag)
-blikk-